A Nemzeti Energiastratégia és a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. E célokhoz a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv RePowerEU fejezete 4 fő beavatkozási iránnyal járul hozzá:

1. az energetikai infrastruktúrának a megújuló energiaforrások további elterjesztését elősegítő és az elektrifikációt kiszolgáló fejlesztésével;
2. az ipar, mint jelentős energiafelhasználó zöldítésével és a zöld gazdasági kapacitások bővítésével;
3. a megújuló energia nagyobb mértékű hasznosításával és az energiahatékonyság javításával; továbbá
4. az alternatív mobilitás elterjesztésével.

A RePowerEu terv egyelőre társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióban áll rendelkezésre. A dokumentum 14 db reformot, és a reformokhoz kapcsolódóan 15 db beruházást mutat be. A reformok és a hozzájuk kapcsolódó beruházások állami beruházásokat, vállalkozásokat és a lakossági szektort érintő fejlesztési lehetőségeket jelentenek.

Jelen cikksorozatunkban a vállalkozások számára a későbbiekben elérhető pályázati lehetőségeket mutatjuk be.

V. Beruházás: Zöld technológiák alkalmazása

A beruházás a meglévő ipari folyamatok üvegházhatású gázok és légszennyező-anyagok kibocsátásának csökkentésére irányul, hozzájárulva ezzel a Nemzeti Energia- és Klímatervben kitűzött ÜHG-csökkentési célszám teljesítéséhez, illetve az Országos Levegőterhelési-csökkentési Program célkitűzéseihez.

A beruházás a következőkre technológiákra összpontosítana, példaként, a teljesség igénye nélkül:

• ÜHG kibocsátás csökkentési technológiák és tüzelőanyagok bevezetése (pl. a REPowerEU keretében támogatható széndioxid leválasztás, alternatív gázok – pl. hidrogén, biogáz/biometán, – alkalmazását lehetővé tevő fejlesztések, fosszilis megoldásokat kiváltó elektrifikáció);
• meglévő ÜHG kibocsátó energiatermelés kiváltására, ha ez egyben a máshol előállított energia magasabb fokú hasznosítását szolgálja (pl. maradékhő hasznosítását támogató beavatkozások);
• olyan digitalizációra, mely közvetve elősegíti az ÜHG kibocsátás csökkenését (pl. károsanyag kibocsátási monitoring).

A beruházás keretében lehetőség van a megújuló hidrogéntermeléshez kapcsolódó villamosenergia megújuló alapú termelésének kiépítésére, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására.

A bírálat során előnyben részesülnek a fajlagosan magasabb ÜHG kibocsátású vállalatok.

Támogatás csak olyan beruházásokhoz igényelhető, melyek a meglévő, légszennyezést és/vagy ÜHG kibocsátást okozó gazdasági tevékenység légszennyezési és ÜHG kibocsátási szintjét legalább 30%-kal mérsékli.

Energiamegtakarítási beruházások önmagukban nem támogathatók, csak kiegészítő jelleggel, hiszen e konstrukció célja az ipari tevékenység dekarbonizációja.

Lehetséges kedvezményezettek:

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, gazdálkodási formakód szerint: 113 Korlátot felelősségű társaság, 114 Részvénytársaság, 116 Közkereseti társaság, 117 Betéti társaság, 228 Egyéni cég

Beruházás formája:

Pályázati formában nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

Ütemezés:

– pályázati felhívás meghirdetése: 2024 első negyedév

– támogatási szerződések megkötése: 2024 második negyedév

– beruházások zárása: 2026 második negyedév

Beruházási költségek:

A támogatás összege 200 milliárd forint

Támogatási intenzitás: 50%

Lehatárolás más uniós programtól:

A GINOP Plusz 1.3 és az Igazságos Átmenet Alap vállalkozásfejlesztési intézkedésben támogatásban részesülő, és a HET IPAR komponens keretében megvalósuló beruházások kedvezményezettjei nem nyújthatnak be támogatási kérelmet a jelen beruházás keretében.